11. rész- Vízipipa

Az épület sötétbarna volt nagy ajtóval. Sárga üvegekkel, barna bejárattal. Erik kinyitotta az ajtót. Egyből megéreztem a füstöt, de ez nem cigifüst volt, kifejezetten finom illat. Mikor beléptem, sok kis csoportot láttam a földön ülve vízipipázni. Még soha nem vízipipáztam, pedig Kristóféknak van és akartak is már velem gyújtani egyet, csak mindig tiltakoztam. Győzködtek, hogy ez nem olyan mint a cigi, de nem hittem nekik. Most, hogy megéreztem ezt a finom illatot, még kedvem is lett hogy bele szívjak.Oda sétáltunk egy pulthoz.

 - Milyet szeretnél? - kérdezte Erik miközben egy lapot nyomott a kezembe.

ízeink:

-eper

-sárgadinnye

-cseresznye

-erdei gyümölcs

-zöld alma   

-rumos cola

-kókuszgolyó

 - Sárgadinnye? - kérdeztem félősen.

 - Ezt most kérdezed vagy mondod? - nevetett ki. Mindig kinevet.

 - Nem tudom, válassz te! - mondtam neki nyűgösen, aztán a kezébe nyomtam a papírt.

 - Sárgadinnyéset kérünk, köszi - mondta a pultnál álló, valószínűleg eladó szerűségnek, aki bólintott és azt mondta máris hozza. Erik a csípőmre tette két kezét és ettől teljesen befeszültem. Tolni kezdett maga előtt, egészen addig ameddig el nem értünk egy eldugott helyre ahol két párna fogadott minket a földön

 - Ülj le valamelyikre - mondta és a földre mutatott. Leültem a hozzám közelebb esőre.

 - Ez már meg volt szervezve? - kérdeztem kíváncsian.

 - Igen 4. szünetben felhívtam a tulajdonost, hogy ezt a helyet hagyja meg nekünk - válaszolta.

 - És ha nem jöttem volna el? - Tettem fel egy újabb kérdést.

 - Tudtam, hogy eljössz - kacsintott és mosolygott. Ezt honnan tudta?

 - Honnan? – lehet, unja már a sok kérdést.

 - Érdekellek - válaszolta nemes egyszerűséggel.

 - Ezt honnan szülted? - kérdeztem bunkón.

 - Úgy emlékszem pár perce még a kezemet fogtad, plusz úgy nézel rám, és ha hozzád érek, teljesen befeszülsz, mikor a nyakadhoz közeledek, kiráz téged a hideg. Ha közömbös lennék neked, nem viselkednél így. - Teljesen igaza van. Kezdek beleesni. Lenéztem a földre, valószínűleg teljesen el voltam vörösödve. - Ne szégyelld. Ez nem gáz - mondta és megsimogatta az arcom. Felnéztem rá és mosolyogtam. Ezzel valószínűleg teljesen alátámasztottam az állítását. Gratulálok, Alina.

Meghozták a pipát. Elénk tették. Elengedte az arcom és oda nyúlt érte majd felém tartotta.

 - Kezded? - ránéztem és megráztam a fejem.

 - Még sosem csináltam - szégyenlősködtem.

 - Akkor most elveszem a szüzességed - mondta nevetve és egy gyors puszit adott az arcomra. A puszija megint zavarba hozott. Hogy csinálja?Varázslat, esküszöm. - Csak annyi az egész hogy beszívod és kifújod, de ne tüdőzd le! - magyarázta. Oké, de mi az, hogy letüdőzés? Kérdeztem magamban.

 - Oké - mondtam és úgy tettem, ahogy mondta. Már a beszívás közben köhögni kezdtem. Kaparta a torkom.

 - Jól vagy? - kérdezte nevetve, aztán megsimította a hátam. Bólogattam a köhögés közben. Elvette tőlem és ő is beleszívott, de neki semmiféle fulladási rohama nem volt. Sőt, úgy fújta ki a füstöt, hogy az kör alakú lett. Ügyi...

 - Kéred? - nyújtotta felém újra a szipkát.

 - Köszi, nem akarok megfulladni - nevettem. Rámmosolygott.

 - Oké, benne vagy valamiben? - kérdezte aranyos vigyorával.

 - Attól függ, miben - húztam fel a szemöldököm.

 - Van egy trükköm és te is kellesz hozzá. - Mintha valami tárgyról beszélne.

 - Rendben, mit csináljak? - kérdeztem.

 - Beszívom a füstöt, te kinyitod a szád, belefújom és te kifújod - válaszolta. Ez tetszett, csak féltem, hogy meg fogok fulladni. Végül is igent mondtam.

Velem szemben helyezkedett el. Beszívta a füstöt, közel hajolt hozzám, hevesebben vert a szívem. Rám nézett, kicsire nyitottam a számat és mikor elkezdte átfújni a füstöt beszívtam azt, amikor az egész átért becsuktam a számat pár másodpercre majd kifújtam. A feje még mindig közel volt hozzám. Vigyorgott és azt mondta:

-         Ügyes volt - beharapta a száját, majd az enyémre nézett pár másodpercre végül vissza  a szemembe. Közeledni kezdett hozzám és én is hozzá, aztán lassan, gyengéden csókolt meg. Tökéletes volt, imádtam. Szerintem ennyire még nem vert gyorsan a szívem soha. Miután véget ért elmosolyodtam ő pedig eltávolodott és ugyanígy tett csak az ő mosolya már inkább vigyorgás volt.