Reggel már alig bírtam egy helyben maradni
olyan izgatott voltam a találkozó miatt. Természetesen előbb érkeztem a Tescoba,
mint ahogy kellett volna, mert nem bírtam már otthon maradni. Emma érkezett meg
először hozzám és rohanva futottunk egymáshoz. Megöleltük egymást és majdnem
megfulladtunk a szorításunktól.
- Úristen!
Nagyon jól nézel ki! Irtó büszke vagyok rád! - mondta nekem Emma és csak
mosolyogni tudtam.
-
Köszönöm szépen - mondtam neki és újra megöleltem. Mikor átérték karjaim,
megláttam közeledni Kristófot, azon nyomban elengedtem Emmát és hozzá is
odafutottam. Szorosan megöleltem és ő is szorított engem. Nagyon hiányoztak
már. Mikor elengedtem, végignézett rajtam, mosolygott egyet és csak annyit
mondott:
- Gyönyörű
vagy! - Zavarba jöttem, sosem mondott még ilyet. Odalöktem neki egy félős
köszönömöt aztán odajött hozzánk Emma és mondta, hogy akkor induljunk vásárolni.
A vásárlás közben olyan volt mintha el sem mentem volna soha. Ugyanolyan jól
éreztem magam velük, mint 3 hónappal ezelőtt. Sokat beszéltünk a fogyásomról, Erdélyről
és a nyárról, hogy ők mit csináltak és hogy telt a nyaruk.
Mikor végeztünk a vásárlással, megbeszéltem
Emmával, hogy jöjjön el velem vásárolni ruhákat valamelyik nap, mert kifogytam
a régi ruháimból. Igent mondott és ezután mindegyikünk ment haza.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése