12. rész- Gondok

Erik:

Már nagyon vártam, hogy végre megcsókolhassam. A szája nagyon puha és finom volt. Kicsit ügyetlen, lehet, hogy ez volt az első csókja de, ahhoz képest nagyon jól csinálta. Mikor eltávolodtam tőle, mosolyogtam. Teszett, többet akartam, mint szimpla csók de, tudtam, hogy úgysem engedné.
Azt mondta, ki megy a mosdóba. Mikor visszajött, sietve rohant el annyival, hogy felhívta az anyja és haza kell mennie. Szóval így játszunk, mondtam magamban. Hát akkor játszunk.

Lina:

Bementem a mosdóba és úgy vigyorogtam, mintha elmebajom lenne. Borzasztó jó volt ez a csók. Életemben nem gondoltam volna, hogy ilyen fiúnak adom az első csókom, mégis megtörtént. A falnak voltam támaszkodva, mikor megcsörrent a telefonom. Anya volt az, felvettem.
 - Szia, anya! - köszöntem aranyosan a telefonba.
 - Most azonnal indulsz haza! Nem tudom, hol vagy, de ne várd meg, míg érted megyek! - ordibált velem. Mi a fene történhetett?
 - De mi.. - kezdtem volna a mondatot mikor a szavamba vágott.
 - Indulj el most különben még ennél is nagyobbat fogsz kapni - hallottam a hangján, hogy mérhetetlen a benne lévő feszültség, csak nemtudtam miért. Mit csináltam, amiért ennyire ki van rám akadva?
 - Rendben, indulok - mondtam sietve. Kifutottam Erikhez. Nem tudtam milyen viszonyban vagyunk, ezért nem búcsúzkodtam tőle sokáig. Igazából csak egy sziát dobtam neki oda, na meg elmeséltem, hogy felhívott anya és sietek. Kifutottam az üzletből és gyorsan a metró felé vettem az irányt. Kb. 20 perc alatt értem haza. A földre dobtam a táskám és már hallottam a kövön anya szapora lépteit. Vészesen közeledett felém, majd egy akkora pofont kaptam, hogy piros lett az arcom pár percre.
 - Mégis hogyan képzelted ezt? - tette fel a kérdést melyre nem tudtam mit válaszoljak ezért csak annyit mondtam:
 - Mit? - kezeibe temette arcát és nagyot sóhajtott.
 - Elmesélnéd nekem, hol voltál pénteken? - kérdezte műmosollyal az arcán. A földre néztem. - Mert az biztos, hogy nem ettél popcornt pizsamában Emmáéknál. Ha valami baj történik veled, mit csinálok? - ordibált újra. - Gondolkozz már néha lányom, a fejed nem csak dísznek van.! - Csapott le a konyhaasztalra.
 - Tudom, ne haragudj! Többet nem fog ilyen előfordulni - próbáltam győzködni.
 - Az biztos, mert innentől kezdve egy hónapig nem járhatsz el sehova hétvégén sem és iskola után sem. Az órarendedet elkértem az osztályfőnöködtől, és ha kicsöngetés után fél órával nem vagy itthon, plusz egy hónap szobafogságot kapsz, felfogtad? - kérdezte fölényesen. Nagyon jó. Megint remetét csinálsz a lányodból. Fortyogtam magamban.
 - Fel - próbáltam sajnálkozó hangot felvenni, de úgy érzem nem sikerült. Hangomból inkább a gúny jött  le mintsem a bűnbánás.
 - Remek. Akkor most menj fel a szobádba és ne is lássalak ma már - Mutatott a szobámra az emeleten. Megfogtam a táskám és a szobámba zárkóztam. Valójában, ha anyával összeveszek, mindig sírok a végén, de most nem tudnék sírni. Végre megtörtént az, amire már rég óta vártam. Megvolt az első csókom, egy nem mindennapi fiúval. Egy fiúval, aki figyel rám, egy fiúval, aki elintézte, hogy csak kettesben lehessünk egy elzárt helyen,egy fiúval akit megszerettem.

Elővettem a telefonom és megnéztem a messengerem.

Balla Kristóf  17:21

Lina hol vagy már?????ilyenkor már rég otthon ülsz.

Felnyitottam a telefonom és gyorsan válaszoltam.
Abodi Lina  17:54

Itthon vagyok már, nyugi.

Balla Kristóf  17:55

Hol voltál?

Abodi Lina  17:55

Erikkel voltam. Elvitt vízipipázni.

Balla Kristóf  17:57
Örülök...

Abodi Lina  17:57

???

Balla Kristóf  17:59

Semmi

Abodi Lina  18:01

Mondd már

Balla Kristóf  18:03

Emma teljesen oda van már ezért a Ricsi gyerekért te meg egyre többet lógsz ezzel a vízfejűvel.
Az iskolában is meg amúgy is teljesen el vagyok már felejtve és már tényleg kivan a..

Abodi Lina  18:04

Kristóf.. Te is tudod, hogy nem vagy elfelejtve. a legjobb barátunk vagy. Sosem felejtenénk el.

Balla Kristóf  18:07

Ja Lina, csak nem így néz ki...:)....

Abodi Lina  18:10

Mondanám, hogy holnap átmegyek hozzád, de egy hónapig szobafogságban vagyok... -.-

Balla Kristóf  18:11

Mert?

Abodi Lina  18:12

Rájött, hogy elmentünk a buliba.

Balla Kristóf  18:13

Honnan?

Abodi Lina  18:14

Jó kérdés. A te szüleid nem szóltak semmit?

Balla Kristóf  18:14

Tudták, hogy hova megyünk.

Abodi Lina  18:16

Lehet, hogy ők mondták el az enyéimnek

Balla Kristóf  18:18

Lehet...
Most megyek vacsorázni, aztán fürdök tv-zek és alszok

Abodi Lina  18:20

Okés, Jóétvágyat és jóéjt :)< 3

Balla Kristóf 18:21
<3...

Kristófnak teljesen igaza van, elhanyagoljuk őt nagyon. Emma mostanában nemhogy vele, de még velem sincsen sokat. Egész nap Ricsiékkel van. Sajnálom, hogy így alakult, de remélem, helyre tudjuk hozni. Túl hamar történt minden.

Elalvás előtt egész végig Erik járt az eszemben. Vajon mi lesz holnap?Oda fog hozzám jönni? Nem akarok olyan lenni, mint Emma, egész nap Ricsin lóg, mint egy majom. Mondjuk, ahogy észreveszem, Ricsit nem zavarja. Majdhogynem megeszik egymást a folyosón. Nem féltékeny vagyok csak féltem, sok pletyka terjeng az iskolában Ricsiről és a barátnőiről, nem akarom, hogy az egyik pletykában az ő nevét halljam vissza.